Civilellenes hadjárat - a kollektív megőrülés
2017. április 20. írta: KayD

Civilellenes hadjárat - a kollektív megőrülés

Minden elnyomó hatalom ugyanazt a bevált stratégiát használja, ha a jogsértéseket, korrupciót és állandó megaláztatást megelégelő állampolgárok már veszélyt jelentenek a hatalmon lévő oligarchia pozíciójára: uszít saját polgárai ellen. A központi propaganda ilyenkor jellemzően felforgatóknak, ellenséges erőknek, idegen ügynököknek, hazaárulóknak titulálja saját polgárait, a hergelés és folyamatos ellenségkép-sulykolás következtében a csoportösztön súlyos elmemanipulációs hatása alá került emberek vakon elnyomóik szolgálatába állnak, és buzgalmukban gyakran maguk akarnak leszámolni a rendszerkritikus lázadókkal (ez néha polgárháborúig, népirtásig fajul).

Nem egyedülálló ez a történelemben, minden elnyomó rendszernek megvoltak a maga kiszolgálói, a történelem összes diktátorát elvakult szolgák milliói támogatták és tartották hatalmon, és segítettek a legvéresebb manipulátoroknak is ellenfeleik elnyomásában, bebörtönzésében, megkínzásában, megölésében. Az ilyen rendszereket kiszolgálók értékrendjében a hazafiságot az elnyomó vezető és végrehajtói iránti vak lojalitás jelenti, és hazaárulásnak számít a közös társadalmi érdekekért való kiállás, minden üldözendő ami ellenkezik a hatalom céljaival, érdekeivel, világnézetével.

Ezekben az esetekben az ősi csoportösztön aktiválódik, az agy átvált csoport-üzemmódba, és az egyén egy gépezet részévé válik, teljesen alárendelődik a csoport vélt érdekeinek. Csányi Vilmos szavaival élve „az ember hűséges a csoportjához, hajlandó a csoport érdekében az egyéni és genetikai érdekeivel esetleg szöges ellentétben álló magatartásra, képes az önfeláldozásra.”
Az összes elnyomó rendszer működésének alapja, hogy ezt a tudatállapotot a manipulátorok célzott propagandával előidézik, majd gátlástalanul kihasználják hatalmi céljaikra.
Idézném Arthur Finkelsteint, Orbán politikai tanácsadóját:
"Ellenség kell, és harcolni ellene!"
„Ha valaki arról beszél, hogy lehet két pontban megreformálni a nyugdíjrendszert, el fog tűnni a süllyesztőben. De az a politikus nem aki azt mondja: dobjuk ki őket! Szabaduljunk meg ezektől az emberektől! Csak ki kell választani kiktől. Mindig az adott országtól függ, kiből lehet ellenséget csinálni, de a módszer mindenhol működik. Ezek a politikai erők mindenhol azt mondják: Elveszik a munkánkat! Elveszik az életformánkat! Hogy miért választanak ki egy csoportot hogy őket gyűlöljük és őket hibáztassuk? Mert a gazdasági válság súlyos, és az abból fakadó frusztráció jó energiaforrás.”
Jelen szituációban a sorosbérenc és a libsi címkék használatosak a hatalom ellenségeire, de csoportösztön mechanizmusa eleve nem teszi lehetővé a racionális, független gondolatokat, mivel minden információ a csoport vélt érdekeinek tudati szűrőjén át értelmezendő, így a hívőknek eszébe se jut a propagandát megkérdőjelezni, kritika nélkül befogadnak mindent, amit a Finkelstein-Habony agytröszt eléjük öklendez.
Itt kapnak teret a hatalom által kreált összeesküvés-elméletek is, persze eleve létezik egy fokozottabban fogékony réteg, akiknek bármit el lehet adni, a lapos föld elméletnek, vagy az alakváltó gyíkember elméletnek is milliós hívőtábora van, és milliókat tévesztenek meg a különféle sarlatánok, és a kamu-csodagyógyszerek forgalmazói. Viszont a tömegbázist hatékonyan ki lehet szélesíteni egy jól megkonstruált fenyegető ellenségképre alapozva (mindenki Soros-ügynök), a médiafelületek eluralásával létre lehet hozni egy alternatív univerzumot, mivel legitimitást ad a legelképesztőbb elméleteknek is, hogy azokat nem csak bugris konteósoktól, hanem a főáramú médiában, és az ország vezetőitől hallhatják.
(a propaganda szerint az országban mindennemű kritika és civil vélemény mögött egy 86 éves gonosz öregember ármánykodása húzódik, aki azért támadja a kormányt, mert rá akarja kényszeríteni a terrorista migránsokat az országra).
Ezzel már biztosítható az a kritikus tömeg, amely kellően elvakult és elkötelezett a hatalom fenntartására, ezt segíti még a torz választási törvény, és közigazgatás minden szintjének feltöltése lojális, és egzisztenciálisan sakkban tartott kiszolgálókkal.
Eleve egy érdekes szociológiai/pszichológiai esettanulmányként is tekinthető ez a társadalmi átalakulás, mivel a csoportösztönnek, mint a csoport érvényesülését szolgáló etológiai mechanizmusnak kizárólag a negatív hatásai jutnak érvényre. A csoport tagjainak együttműködése, belső kohéziója csak a képzelt ellenség elleni harcban, és a hatalom uralmának megőrzését szolgáló tevékenységben nyilvánul meg, viszont nincsenek, vagy nagyon csekély jelek vannak a közösség jólétét, életminőségét illető kérdésekben való együttműködésre, a nehéz helyzetben élőkkel való szolidaritásra.
Például nem viszi át az ingerküszöbüket a fóti gyermekotthon bezárása, és hogy 13 másik kastélyban működő otthonból is ki akarja paterolni a gyerekeket, fontosabb hogy ezekben Mészáros Lőrinc wellness-hoteleket építhessen. Nem jut eszükbe szolidaritást vállalni azokkal az elmaradott térségekben élő emberekkel, akik télen fáznak, mert az igényelt szociális tűzifa mennyiségnek a települések csak töredékét kapták meg a kormánytól. Az sem gond ha Mészáros Lőrinc közmunkásokat dolgoztat a saját földjein, a csoportösztön-uralta tudatukban ez is így van rendjén, mivel a csoportot vezetők pozíciójának erősödése erősíti magát a csoportot is. Nem jut eszükbe számon kérni az egészségügy működésképtelenné válását, a forráshiány miatt hiányzó gumikesztyűket, tisztítószert, vécépapírt, de bőszen beállnak a Sándor Máriát mocskolók közé. Persze ehhez az is kell, hogy eleve el se jutnak hozzájuk ezek az információk, vagy ha mégis, azt az ellenség hazugságának, rágalmainak tekintik. A csoportból így kitaszítottá válnak a szegények a betegek, a jogsérelmet szenvedők, , Lázár János nyomán „akinek nincs semmije, az annyit is ér!”, lecsúszottak meg igazából nincsenek is, mert nem illeszthetők jól bele a sikeres és büszke nemzet ideájába.
Akik leginkább tenni akarnak a közös ügyeinkért, azok pont a most közellenségnek kikiáltott civil szervezetek, amelyek olyan lelkiismereti jellegű ügyek képviseletére szerveződtek (pl vakok és gyengénlátók, autizmussal élő gyerekek segítése, bántalmazott nők segítése, természeti értékek védelme) melyekben az állam nem végzi el a feladatát, vagy kifejezett okozója a problémáknak. A szervezetek részéről ezekkel a problémákkal való mindennapos szembesülés nyilvánvalóan kritikaként meg is fogalmazódik az állam felé, így válnak ezek a szervezetek eltakarítandó ellenségekké.

Ha egy kormányközeli oligarcha érdekeivel szembekerül a természeti értékek megőrzésére irányuló tevékenység, máris be lehet vetni a csodafegyvert, nemzetellenes Soros-féle támadásnak beállítani a kormánypropagandában.

Ha a hatalom jogot sért, összetűzésbe kerül a jogvédőkkel – máris lehet koholt vádakkal harcot indítani a jogvédők ellen.

Ha a hatalom korrupt, és ezt szóvá teszik a közélet tisztaságáért küzdő szervezetek, máris lehet harcot indítani a korrupciókutatók ellen, rágalomnak, idegen hatalmak támadásának beállítva a vádakat.

Ezek a módszerek ugyanazok nagy léptékben, mint amikor egy köztörvényes bűnöző védi az érdekeit és küzd az igazságszolgáltatás ellen.  

 

A kormány évi 83 milliárd közpénzből működteti agymosó gépezetét a közmédiát, állami milliárdokból hitelezte meg Andy Vajnát az agymosó TV2 megvásárlására, milliárdokkal tömi ki a hazugsággyárait, közpénzből gazdagítja Habonyt, GFG-t, Huth-ot, Stefkát, Ómolnárt és társait, akik ezt a hatalom ellenfeleivel szemben folytatott gátlástalan lejárató, hazudozó propagandával hálálják meg.

A Matolcsy György miniszteri ténykedését magasztaló könyv kiadója egymaga közel annyi támogatást kapott, mint amennyivel a Soros-alapítvány a teljes magyarországi civil szférát támogatta 2015-ben. Ezek az arányok.
Nyilvánvalóan a civileket megbélyegző törvény csak egy közbenső lépés a totális uralomért folytatott harcban, a cél minden olyan ellenzéki erő, kritikus média, vagy civil összefogás ellehetetlenítése, mely bármilyen okból kritizálni meri a kormányt, mert a csoportösztönre alapuló retorika szerint Orbán és a Fidesz egyenlő a magyar nemzettel, mindenki más a haza ellensége, így nincs helyük az országban.
A folyamat valójában nem más, mint a civil társadalom hatalom feletti kontrolljának, mint a demokrácia egyik fő pillérjének a tudatos lerombolása, megsemmisítése, de a társadalomban a legnagyobb károkat a gyűlöletkeltés, a társadalmi törésvonalak elmélyítése okozza. 
Arthur Finkelstein gátlástalan és erkölcstelen, mint ahogy minden olyan vezetés, amely a hatalma érdekében gátlástalanul felhasználja a csoportösztönnel való visszaélésre alapuló módszereit. És a kormánypropaganda hatására a szolgái is fokozatosan lealjasodnak, miközben annak nincsenek is tudtában, egyre szemellenzősebben szajkózzák a központilag legyártott hazugságokat, feláldozzák szuverenitásukat és független gondolkozási képességüket, és maradék erkölcsi tartásukat egy elnyomó hatalom szolgálatának alárendelve.

A bejegyzés trackback címe:

https://kayd.blog.hu/api/trackback/id/tr9112439313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.