A csoportösztönre való fogékonyságban valószínűleg a genetika is szerepet játszik, de nyilvánvalóan a nevelésnek és a környezeti hatásoknak nagyságrendekkel nagyobb a befolyása. Egy szélsőséges rasszista családba nevelkedő gyerek a nevelés hatására jó eséllyel ugyanolyan rasszista lesz, mint a szülei, egy liberális, humanista nevelést kapott gyerek pedig elfogadóbb lesz. Akit kisgyerekkorától gyilkolásra idomítottak (pl. iszlám állam gyerekkatonái), nyilván lelketlen gyilkológéppé fog válni, az agy alkalmazkodik a környezeti kihívásokhoz. Amikor az amerikai iskolai lövöldözések elkövetőit vizsgálták pszichológusok és agykutatók, megállapították, hogy az agyi temporális lebenyben az érzelmekért felelős területek fejletlenebbek, amikor kutatók börtönben ülő pszichopata gyilkosok agyát vizsgálták, úgy találták, hogy a homloklebeny és a halántéklebeny empátiáért, moralitásért és önkontrollért felelős egyes területei náluk alacsonyabb aktivitást mutatnak. De vajon mi okból? Így születtek, erre a szerepre kárhoztatta őket a sors?
A vizsgálatok során genetikai okokat is találtak, például kiderült, hogy a pszichopaták a MAOA, más néven a "harcos gén" rövidebb változatával rendelkeznek. De az is kiderült, hogy a gén aktiválódásához ugyanis egy korai traumatikus élményre van szükség, egy durva, erőszakos behatásra, még a pubertás előtt, ezzel szemben a szerető, kiegyensúlyozott családi környezet kiküszöböli a gén hatását. Az érzelmekért felelős területek fejlődését tehát leginkább a külső tényezők alakítják, így az erkölcsi tanítás, szeretetben nevelés, a megfelelő értékrend átadása, alapvető fontosságú olyan egészséges értékrendű emberek kineveléséhez, akikre egy civilizált társadalom építésében számítani lehet.
Az újabb kutatások szerint az emberi agy születéskor nem csak egy üres tábla, hanem egy morális szempontból "előprogramozott vázlat", amelyet a tapasztalás később finomít, a környezeti és kulturális hatások bizonyos jellemzőket megerősítenek, másokat elnyomnak. A témához nagyon fontos adalékot jelent Jonathan Haidt szociálpszichológus, The Righteous mind – why good people are divided by politics and religion” című könyve, amelynek alapvetéseit jól összefoglalja ebben a TED előadásban.
Haidt a csecsemők elméjének morális programjainak a vizsgálatánál úgy találta, hogy az erkölcsi érzék velünk született lélektani tulajdonság, amely három-négy éves korig kultúrától függetlenül mindenkinél ugyanolyan, majd később diverzifikálódik, azonban ez a diverzifikálódás minden kultúrában és minden egyénben csupán néhány alapérték különböző arányú kombinációja. Ez alapján 5 legjellemzőbb erkölcsi alappillért nevezett meg:
- bántalom-törődés; kötődünk másokhoz, törődünk és együtt érzünk másokkal, erős érzelmeket vált ki ha a gyengék és sebezhetőek bántalmazását tapasztaljuk
- igazságosság-kölcsönösség; ez megfeleltethető az "azt tedd mással amit szeretnéd hogy veled is tegyenek" erkölcsi alapelvnek
- a csoporton belüli lojalitás; ez gyakorlatilag maga a csoportösztön, annak egy morális dimenziója, a lojalitás egyfajta pozitív diszkrimináció, ami a csoport túlélését segíti. (Haidt a csoportösztönt törzsi pszichológiaként nevezi meg)
- a tekintély-tisztelet; az erő, képességek iránti tiszteleten, csodálaton, de inkább az önkéntes tiszteletadáson, szereteten alapul (részben szintén a csoportösztönhöz kapcsolódik, a csoport vezetőinek való behódolás a csoport túlélése érdekében)
- tisztaság-szentség; ez gyakorlatilag az erényesség képviselete a csoportra jellemző egyes vallási-kulturális szabályok alapján, leggyakrabban a visszafogott szexuális szokásokban, visszafogott étkezésben (böjtök, tisztátlan állatok mellőzése...), drogok és testi élvezetek elutasításában nyilvánul meg
(a könyvben még egy hatodik pillérként a szabadság-elnyomást is említi)
A liberális és konzervatív gondolkodású emberek összehasonlító vizsgálatánál figyelemre méltó különbségeket találtak, minél liberálisabb valaki, az első kettő alappillért annál fontosabbnak érzi, ellenben a tekintélyt és "tisztaságot", de különösen a csoportlojalitást kevésbé tartja erkölcsi alapértéknek, és minél konzervatívabb valaki, annál nagyobb fontossággal bír az utóbbi három pillér a kiszolgáltatottak védelme és az igazságosság rovására. A csoportösztön szempontjából vizsgálva látható, hogy a konzervatív gondolkodás felé haladva egyre erőteljesebben érvényesülnek az ösztönök, egyre nagyobb szerepet kap a gondolkodásban a törzsi pszichológia.
Haidt felteszi a kérdést, mitől válik a csoportlojalitás , a tekintély és a tisztaság pillére morálissá? Ezek nem csupán az idegengyűlölet, tekintélyelvűség, puritanizmus alapkövei? A válaszában nem foglal egyértelműen állást morálisan a liberális értékrend javára, mivel megfogható előnyöket nevez meg az utolsó három pillér mellé is, miszerint ezek az emberiség sok nagyszerű teljesítményét tették lehetővé a csoportösszefogás megvalósulásával egy magasabb rendű "nemes" cél érdekében. Mindig a szélsőséges megnyilvánulások okozták a problémát, a csoportösztön túltengése a történelem során minden esetben erőszakhoz, véres háborúhoz, elnyomáshoz vezetett, a szélsőségesen liberális társadalmak pedig Haidt szerint azért buktak el, mert a még tolerált (tolerálható) devianciák elterjedése miatt a szaporodás visszaesett, betegségek (főleg szexuális úton terjedő) terjedtek el, morális széthullás, társadalmi adhézió következett be.
Egy másik előadásában viszont tesz egy másik figyelemreméltó megállapítást, a konzervatívabb beállítottságú emberek sokkal kisebb érdeklődést és fogékonyságot mutatnak a globális problémák iránt, például kevésbé hajlandóak komolyan venni a globális felmelegedést, a föld erőforrásainak túlhasználatából adódó problémákat, éhínségeket, háborúkat, környezetszennyezést, és sokkal kevésbé hajlandóak bármiféle erőfeszítést tenni a megoldás felé, nehezen bírhatók kollektív összehangolt cselekvésre. (pl. köreikből hisznek legtöbben az olajcégek által megrendelt, globális-felmelegedést tagadó tanulmányoknak).
Tulajdonképpen ebben a vonatkozásban is kiütközik a csoportszelekció fokozottabb megnyilvánulása, mivel sokkal inkább egy szűkebb etnikai, nemzeti csoport érdekeinek erőteljes érvényesítése preferált, szemben a globális érdekekkel. Ez sajnos természetszerűleg magával von egy szűk látókört is, ez egy klasszikus játékelméleti dilemma, hogy nem veszik figyelembe, és nem tudják reálisan megítélni a globális problémák kihatását saját csoportjukra, különösen ha a saját csoportjukat a nevezett problémák nem érintik olyan súlyosan, mint más csoportokat, pl. náluk csak szárazabbá válik a klíma, és többet kell öntözni, másoknak viszont elönti az emelkedő óceán a földjeiket. (Nyilván a morális megfontolásokból erősen aggályos tevékenységű vállalatok, a környezetvédelmi szabályokat profitérdekből áthágó ipari cégek, fegyvergyártók, diktátorokat finanszírozó bankok tulajdonosainak, vezetőinek értékrendjében is erősen visszaszorult az első két erkölcsi pillér, de esetükben már nincs semmiféle közösségi érdek, csak az egyéni gazdagodás és hatalomnövelés, mindenki más eltaposásán keresztül)
Pedig a két csoport között a fő különbséget az identitás tárgya (lokális-globális szint) jelenti, de ez mégis milyen jelentős következményekkel jár, különösen az emberiség jövőjére tekintve!
Visszatérve kicsit az erkölcs, és etika kérdésére, az erkölcs alapvetését úgy lehetne megfogalmazni, hogy ’csak azt tedd mással, amit szeretnél hogy veled is tegyenek’, és belátható, hogy ez egyfajta logikus közmegegyezés civilizált emberek között. Amennyiben az egyén célja a túlélés, és a minél kevesebb szenvedéssel járó élet, valamint ha figyelembe vesszük, hogy a külső környezet által támasztott kihívások csoportokba kényszerítették az embereket, hogy közös erővel legyenek ezeken úrrá, ez szükségszerűen egy ilyen közös erkölcsi alapvetéshez kellett vezessen a belső konfliktusok csökkentéséhez. Ez az erkölcsi alapvetés minden vallásban megtalálható.
- Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23) Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.
- Hillel (Sabbath 31a) Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.
- Jézus (Mt.7 12., Lk 6 31.) Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.
- Iszlám (an-Nawawri 40 Hadit 13) Senki sem igaz hívő közületek, amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.
- Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33) Úgy bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.
- Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.
- Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114. Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.
A felvilágosult (liberális, de nem nihilista!) felfogásban a legtöbb vallás tanításához képest is van előrelépés erkölcsileg, mert míg pl. a keresztény vallások élnek a direkt megfélemlítés eszközeivel (azért ne tegyél rosszat, mert Isten megbüntet érte és a pokolra jutsz), a modern humanista felfogás szerint azért ne tegyél rosszat másikkal, mert tudod hogy az nem helyes. A „csak úgy bánj mással, ahogy szeretnéd hogy veled bánjanak" erkölcsi alapelv nem jár törvényszerűen azzal, hogy ténylegesen vissza is kapod amit másoknak adsz. Azért cselekszel jót, mert ezt tartod helyesnek, és emberi mivoltodhoz méltónak.
Mégis, ezek ellenére miért létezik ennyi gonoszság a földön, a csoportösztönön kívül milyen magyarázatokat lehet találni rá?
Philip Zimbardo szociálpszichológusnak van egy nagyon figyelemreméltó előadása az emberi gonoszság kialakulásának folyamatairól, és okairól:
Két nagyon fontos tényezőt azonosított, a körülmények, az adott rendszer szerepét, és a hatalom szerepét.
A hatalmi helyzet szélsőségesen képes eltorzítani az ember jellemét, nagyon találó Abraham Lincoln idézete "Ha igazán próbára akarjuk tenni egy ember jellemét, adjunk neki hatalmat."
A hatalom személyiségformáló szerepét jól demonstráló híres Stanfordi börtönkísérletben kiderült, hogy a véletlenszerűen kiválasztott résztvevők közül a börtönőri szerepben játszók 60-70%-a volt hajlamos engedni a benne szunnyadó szadista ösztönöknek, és egyre kegyetlenebb visszaéléseket követtek el az elítélti szerepbe került emberek ellen. Jól látszik, hogy egy ilyen hatalmi szituáció, amibe az őrök kerültek, elképesztően rövid idő alatt képes lebontani a civilizáció mázát, kivetkőztetni őket emberi mivoltukból, és brutális kegyetlen cselekedeteket kiváltani.
Ha ezt a 60-70%-os arányt kivetítjük a politikusokra, újabb adalék annak megmagyarázásához, milyen hajtóerők vezetnek a rendszerszintű korrupció kialakulásához, politikai maffiadinasztiák kialakulásához, diktátorok felemelkedéséhez.
Egy másik híres kísérlet a hatalomnak való engedelmességet, egyben a szadista hajlamokat vizsgálta (4. pillér - tekintély szerepe), ez a híres Milgram-kísérlet.
Az önkéntes résztvevőknek egy kísérletben kellett tanár szerepben részt venniük, ahol a kísérletvezető utasítására egyre növekvő áramütéseket kellett adniuk a diák szerepben lévő személynek ha az rosszul válaszol a kérdésre, a résztvevők 65%-a hajlandó volt elmenni a halálos áramütésig. A kísérlet megmutatta, hogy a felelősség kiiktatása és a felső utasítás (tekintélyelv) hogyan képes embertelen szadista cselekedeteket kiváltani, de mellesleg a kísérlet 2008-as reprodukálásánál megismételték a kísérletet olyan formában, hogy a 150 voltos áramütésre való felszólítás után a kísérletvezető már nem engedélyezte az áramütés végrehajtását. Kiderült, hogy a résztvevők 70%‑a ez esetben is végrehajtotta volna az utasítást. Egy nagyon fontos kérdés, mi határozza meg, hogy ki tartozik bele ebbe a 70%-ba, milyen neveltetési, kulturális hatások teszik az egyént fogékonnyá, és mennyi benne a genetika, az ösztönvezérelt működés.
Gustave Le Bon – A tömegek lélektana című könyvében lefektetett máig érvényes fontos megállapításokat arra vonatkozóan, hogy miként lép a tömegek tudattalan tevékenysége az egyén tudatos tevékenysége helyébe, hogyan oldódik fel a felelősség, és képes a tömeg kontrollálhatatlan, agresszív cselekedetekre, és mennyire könnyen állítható egy manipulatív hatalom céljainak szolgálatába.
És mit jelent mindez számunkra? Mint látható, az emberek 60-70 %-ában megvan a hajlam arra, hogy speciális körülmények között rekordidő alatt gonosszá, és akár kegyetlen gyilkossá váljanak, és ezt a tulajdonságot a pszichopata manipulátorok rendszeresen, tudatosan ki is használják.
Mi az emberiség teendője egy mindenki számára emberségesebb, kiszámíthatóbb, élhetőbb világ eléréséhez? Elsősorban a nevelés és oktatás a kulcstényező, a csoportösztön, mint vezérlő elv tudatosítása, és tudatos kordában tartása, a társadalmi szerepvállalás és összefogás megerősítésével a csoportösztönre alapuló manipulációk felismerése, és a manipulátorok megfékezése, emellett az első két erkölcsi pillér megerősítése vezethet célra.
következő fejezet:
